Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


pokemon tudnivaló

2011.01.15

Kép A Pokémon a japán Nintendo cég médiaterméke, amelyet pontosan 1996-ban Satoshi Tajiri ötlete alapján készítettek. Eredetileg a Game Boy kézi játékkonzolra tervezett szerepjátékként indult el. Mára a világ egyik legsikeresebb videójátékává vált. A Pokémon név alatt már készítettek többek közt animét, mangát, gyűjthető kártyát, mozifilmeket is. A termék 2006. február 27-én ünnepelte 10. születésnapját, és 2006 decemberéig megközelítőleg 155 millió példányban kelt el a játékpiacon a Pokémon videójátékokból.

A név szóösszerántás az angol „Pocket Monsters” (ポケットモンスターjapánosan Poketto Monszutá?, ’zsebszörnyek’) szavakból. A Pokémon név nemcsak a márkát, hanem azt, az idáig 493 különféle kitalált lényt is jelöli, amelyek a márkanév alatt megjelenő videojátékok, az anime és mangák szereplői. A játék jelmondata japánul "Pokémon, elkaplak!" (ポケモンGETだぜ! = Pokemon Getto Daze!), de az amerikai (és így a magyar) változatban "Szerezd meg hát mind!" (Gotta catch 'em all!) lett.

A játékban és a többi létező történetben megjelenő Pokémon univerzum lényege az igen népszerű hobbiból, a rovargyűjtésből ered, amit maga a kitaláló, Satoshi Tajiri is előszeretettel űzött fiatal korában. A játékosokat pokémon-edzőknek hívják, és minden edzőnek két fő célja van (főleg a játékban): összegyűjteni a Pokédexben szereplő összes pokémon fajtát, ami a játékban adott vidéken található; és kiképezni a legerősebb pokémon csapatot azokból a pokémonokból, amit elkapott, hogy sikeresen szembeszálljon más edzőkkel, és hogy a legjobb pokémon edző legyen, vagyis a pokémon mester. Ez a fajta gyűjtés, edzés, és csatározás minden létező pokémon médiatermékben jelen van, beleértve a videojátékokat, az animét, a manga sorozatot és a Pokémon Gyűjthető Kártyajátékot.

A pokémonok világában, ha egy edző el akar kapni egy általa kiszemelt pokémont, akkor az erre a célra kifejlesztett, és bárki számára elérhető pokélabdát használja. Abban az esetben, ha az elkapni kívánt pokémon nem tud elmenekülni, illetve tovább küzdeni az edző pokémonja ellen, akkor a pokélabda bezárja, ezzel az edző tulajdonává téve a pokémont. Előfordulhat az az eset is, hogy egy adott edző egy másik pokémonját szeretné (valószínűleg tévedésből) elkapni, ám ilyenkor ez nem lehetséges. Kettő, vagy több edzőhöz egy pokémon nem tartozhat. Az edzője kezelheti barátként is a pokémont, ugyanakkor használhatja csak egyszerűen küzdelemre. Ha az edző egy szabadon lévő pokémont kíván elkapni, akkor akármennyi pokémonját ellene küldheti, azonban a küzdelmeknél 1-1 elleni, vagy 2-2 elleni csaták léteznek. Egy Pokémon csata lényege az ellenfél pokémonjainak kiütése. A játékokban alapértelmezetten fennál a Pokémon lecserélésének lehetősége egy másik Pokémonra, de egyes küzdelmekben ez tiltva van (például mint az animében, vagy a Battle Revolutionben egyes Colosseumokban). Abban az esetben, ha a Pokémon kiüt egy másikat, akkor értékes tapasztalat pontokat szerez, amiket gyűjtve szintet léphet. Szintemelkedésnél a pokémon küzdelemhez hasznos statisztikai adatai, mint például a támadás, vagy a sebesség növekedhetnek, ezzel még erősebbé téve a pokémont. Időről időre a pokémon új támadásokat tanulhat, amit a küzdelem során hasznosítani tud. Ezenfelül számos pokémonnak megvan a képessége a továbbfejlődéshez, amikor egy teljesen új pokémonná alakul át az adott pokémon.

Az alap sorozatban és minden egyes játékban, a szereplőknek/játékosoknak fel kell állítaniuk a saját pokémonokból álló csapatát, hogy a nem játékos vezérelte edzőket és pokémonjaikat le tudják győzni. Minden játékban található egy olyan útvonal, amelyet követve az edző bebarangolhatja az adott vidéket. Összemérheti tudását néhány igen erős edzővel, akiket teremvezetőknek hívnak, és akiket meg kell vernie ahhoz, hogy folytathassa útját. Ha sikeresen nyertesként került ki a küzdelemből, akkor az edző egy teremejelvényt kap. Nyolc darab teremjelvény összegyűjtése után az edző bekerülhet az adott vidék Pokémon Ligájába, ahol négy meglehetősen erős ellenféllel találja szemben magát. Őket az Elit Négyesnek hívják. Miután legyőzte őket, megmérkőzhet a vidék pokémon-bajnokával, aki előzőleg már szintén megverte az Elit Négyest. Minden edző, akinek sikerül nyernie ezen a végső összecsapáson, lesz a játék pokémon-mestere, ezzel a játék végéhez érve.

A Pokémon sorozat első részei a Pocket Monsters Aka és Midori Game Boy játékok voltak Japánban. Ezek a játékok nagyon népszerűnek bizonyultak, így egy feljavított verzió, az Aoi is megjelent, majd Pokémon Red és Blue verziókként újraprogramozták és kiadták Amerikában és Európában. Európában 1999-ben jelent meg az első két Pokémon játék. Az eredeti Red és Green verziók csak Japánban jelentek meg.[1] ezután egy másik feljavított változat, a Pokémon Yellow: Special Pikachu Edition is megjelent. A játék képes volt a Game Boy Color színpalettájának használatára és a szereplők úgy néztek ki, mint a népszerű animeváltozatban. Az első generáció játékai 151 pokémont mutattak be, a National Pokédex listája szerint, Bulbasaur-tól Mew-ig). Ezek a játékok a kitalált Kanto régióban játszódtak, bár ez a megnevezés a régióra csak a második generáció óta szerepel a Pokémon videojátékokban.

A Pokémon videojátékok második generációja a Pokémon Gold és Silver Game Boy Color játékokkal kezdődött. A két új játék Európában 2001-ben jelent meg. Az előző generációhoz hasonlóan ezekhez is megjelent egy harmadik, bővített változat Pokémon Crystal címen. A második generációs videojátékokban száz új pokémont ismerhetünk meg (Chikoritától Celebi-ig), 251-re kiegészítve a cserélhető lények listáját. Megjelent egy hordozható játékgép is, melyet Pokémon mininek hívtak és Japánban 2001 decemberében, Európában és az Egyesült Államokban 2002-ben adtak ki.

A Pokémon a Pokémon Ruby és Sapphire verziók 2003-as megjelenésével a harmadik generációjába lépett. Ezek a játékok a Game Boy Advance konzolra jelentek meg és 2004-ben a Pokémon Red és Blue verziók felújított változatai, a Pokémon FireRed és LeafGreen verziók követték őket. Az előző generációkhoz hasonlóan a Ruby és Sapphire verzióknak is megjelent a bővített változatuk, a Pokémon Emerald verzió, 2005 telén. A játékokban 135 új pokémon szerepel (Treecko-tól Deoxys-ig), így összesen 386 fajra egészült ki a lista. Az előző videojátékokhoz képest sokkal részletesebb grafika, új szabályok, mint például a duplacsata és a pokémonok egyedi különleges képességei (Ability), valamint a Pokémon Versenyek (Pokémon Contests) jellemzik az új generációt. A Pokémon Ruby, Sapphire és Emerald verziók a Hoenn régióban játszódnak. Az új játékokat azonban kritikák érték bizonyos játékmenetbeli elemek eltávolítása miatt. A játékból ki kellett venni a napszakok váltakozását, hogy megelőzzék a belső elem lemerülése miatti mentési problémákat. Ebben a játékban fordul elő először az is, hogy a létező összes pokémon közül csak bizonyos rendelkezésre álló fajokat lehet használni (386 pokémon közül csak 202 található meg a Ruby és Sapphire verziók Hoenn régiójában).

2006-ban Japánban Nintendo DS-re a Pokémon világ negyedik, és jelenleg legújabb generációját a Pokémon Diamond and Pearl (Gyémánt és Gyöngy) játékban. A negyedik generáció 107 új pokémon fajt vezetett be (Turtwigtől kezdve Arceus-ig), megnövelve a pokémonok teljes számát 493-ra. A Nintendo DS érintőképernyője új lehetőséget kínált a játék élményének kibővítéséhez, de ez nagy szerepet nem játszott a játékban. Sokkal inkább kihasználta viszont az online többjátékos módot a Nintendo Wi-Fi kapcsolaton keresztül; továbbá a harmadik generációból kimaradt, de itt ismét jelenlévő és átalakított nap-éj rendszert; a harmadik generációból átvett és továbbfejlesztett Pokémon Versenyeket (Pokémon Contests), melyet Szuper Versenyeknek (Pokémon Super Contests) kereszteltek; és ezenfelül az új Sinnoh vidéket barangolhatjuk be. Nagykonzolos játékként az első generációhoz megjelent a Pokémon Stadium (Stadion), a másodikhoz a Stadium 2, a harmadikhoz a Colosseum és az XD: Gale of Darkness (A sötétség vihara), a negyedik generációhoz pedig a Battle Revolution (Harci Forradalom). 2009-ben megjelent a Pokémon Diamond és Pearl játékok átdolgozása, a Pokémon Platinum, továbbá Japánban a Gold / Silver változatok újragondolása, a HeartGold és SoulSilver, mely a Crystal verzióból is tartalmaz történeti elemeket.

Mindegyik régióban, mikor egy gyerek betölti a 10. életévét, a hozzá kijelölt professzortól választhat egy Pokémont, akivel Pokémon utazására elindul. A Pokémon Yellow kivételével (ahol ugyebár Pikachu-t kaptuk alapértelmezetten) mindig három Pokémon közül választhatunk, akik a következő három típusból kerülnek ki: Fű, Tűz és Vízi.

  1. generáció (Kanto Régió): Bulbasaur (#1), Charmander (#4), Squirtle (#7), Pikachu (#25) (csak a Pokémon Yellowban)
  2. generáció (Johto Régió): Chikorita (#152), Cyndaquil (#155), Totodile (#158)
  3. generáció (Hoenn Régió): Treecko (#252), Torchic (#255), Mudkip (#258)
  4. generáció (Sinnoh Régió): Turtwig (#387), Chimchar (#390), Piplup (#393)

 Kép A Pokédex egy kitalált, elektronikus eszköz a Pokémon videojátékban és animében. A játékban, amikor egy Pokémont elkapnak, az adatait rögzíti a játékos Pokédexe, az animében és a mangákban viszont egy elektronikus enciklopédia, ami általában magyarázatokat ad. A "Pokédex" szó a Pokémonok listájára is vonatkozik, általában egy bizonyos számozás szerint. A videojátékokban a Pokémon-edzők egy üres eszközt kapnak utazásuk kezdetekor. Az edzőnek ezután ki kell töltenie a Pokédexet. Ehhez találkozni kell minden Pokémonnal és legalább egy rövid időre birtokolnia is kell őket. A játékos láthatja a Pokémonok nevét és képét miután találkozott egy a Pokédexben addig nem szereplő fajjal, jellemzően egy vad Pokémonnal vagy egy másik edzővel folytatott csata során (kivéve a többjátékos módot és a bajnokságokat, mint például a Battle Frontier-beli harcokat). A Pokémon Red és Blue verziókban egyes Pokémonok adatai megjelennek a Pokédexben, miután a játékos látta őket, anélkül, hogy harcolt volna velük, mint például a Szafari előtt található állatkertben. Egy a Game Boy által irányított szereplő is hozzáadhat egy adatot a Pokédexhez, ha elmondja, hogy néz ki az adott Pokémon. Részletesebb információ érhető el a már meglevő fajokról. A Pokédex akkor bővíti ki egy faj adatait, ha a játékos elkap egy Pokémont a vadonban, egy már meglevő egyedet továbbfejleszt, kikeltet egy tojást (a második generációtól fogva), vagy cserél egy másik edzővel (ez lehet egy gép által irányított edző, vagy egy másik játékos). A kibővített információ tartalmazza a Pokémon magasságát, súlyát, fajának megnevezését, és egy rövid jellemzést. Az újabb Pokédexek még részletesebb információkat tartalmaznak, például összehasonlítja a Pokémon méreteit a gazdájáéival vagy élőhely szerint csoportosítja a lényeket (az utóbbi funkció egyelőre még csak a FireRed és a LeafGreen verziókban található meg). A legfrissebb Pokédexek minden felfedezett Pokémonról tudnak információval szolgáltatni. A Pokémon Colosseum és a Pokémon XD: Gale of Darkness című GameCube játékokban Pokémon Digital Assistant (P★DA, magyar jelentése Pokémon Digitális Segéd)található, ami hasonlít egy Pokédexre, de azt is leírja, hogy melyik típus melyik ellen hatásos, és hogy melyik egyed milyen képességekkel rendelkezik

A Pokémon anime sorozat a videojátékok feldolgozása, de nem követi szorosan azok cselekményeit. A Pokémon anime Ash Ketchum utazásait mutatja be, amelyeken barátaival együtt fedezi fel a pokémonok lakta világot. Ash célja, hogy pokémon-mester legyen. Az út során számos pokémonnal és edzővel találkozik.

Kép A pokélabda egy olyan tároló, amelyet ha egy eddig nem befogott Pokémonra dobunk, akkor azt a belőle kijövő lézerfénnyel elkaphatjuk, a Pokélabdába zárva. Ez után a labda összenyomásával lecsökkenthetjük a méretét. A Pokémon addig ott marad, amíg a gazdája ki nem hívja őket onnan, vagy önszántukból ki nem jönnek onnan. Volt már rá példa, hogy esetenként onnan kijöttek maguktól. Azonban ez nem gyakori.